Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint nem „hazafi, hanem egy vásári bohóc” vagyok. Nem feltétlenül mértékadó számomra egy olyan ember, aki önmagát „neurotikus, fehér, meleg zsidó férfiként” jellemzi, és láthatóan súlyos identitászavarokkal és belső feszültségekkel küzd, de mégis válaszolok neki, több okból is. Egyrészt, annak ellenére, hogy egy önállóan a parlamentbe jutni képtelen párt társelnöke, azért a Gyurcsány-vezette hatpárti szövetség részeként rendelkeznek egy parlamenti frakcióval. Ungár Péter pedig ennek az LMP-frakciónak a vezetője, így komolyan kell vennem. Másrészt, jól láthatóan nem tudta értelmezni azt a parlamenti felszólalásomat, amelyről a Facebook-oldalán írt, s amelynek a végén vásári bohócnak nevezett. Lépjünk most azon túl, hogy nem túl lovagias engem azon a platformon sértegetni, ahonnan ki vagyok tiltva, így válaszolni sem tudok. Nyugodtan elmondhatta volna ezt személyesen az Országházban is. Mivel a média felkapta a posztját, itt akkor én is válaszolok, elmagyarázom neki, amit nem tudott felfogni:
Tovább...
Ungár Péter szerint történelmi képtelenség, amikor arról beszélek, hogy „mi magyarok vagyunk azok, akik a legnagyobb áldozatot hoztuk a huszadik században a világbékéért Trianonnal”.
Itt arra gondoltam, hogy ha a magyarokkal mindezt megtehették egy világháború lezárásakor, akkor miért kellene nekünk, magyaroknak elfogadni, hogy Ukrajna területi integritása és határai sérthetetlenek, ha ez az ára annak, hogy elkerüljük a harmadik világháborút? Másrészt pedig az igaz, ahogy én is mondtam, hogy a trianoni békediktátumot Magyarországra rákényszerítették, az viszont már az akkori magyar kormány (és kormányzó) döntése volt, hogy államilag nem állt a Rongyos Gárda mögé, és nem indított rögtön, széleskörű, akár évekig elhúzódó véres harcokat a revízióért, ahogy azt például a törökök tették. Ez tény, függetlenül attól, hogy én mit gondolok az akkori döntésekről.
Ungár Péter szerint nem ismerem a magyar történelmet, és nem tudom, hogy a párizsi békeszerződés a második világháborút zárta le, és nem az elsőt. Azt még elfogadom, hogy abban a burokban, ahonnan ő jött, nem hallott a Rongyos Gárdáról, de azt már nem, hogy képtelen értelmezni a szavaimat, és ezért hazugnak és hülyének mutat ország-világ előtt. Amikor ugyanis azt mondtam, hogy a „párizsi békeszerződéssel úgymond szentesítették” Trianont, arra utaltam, hogy a második világháborút lezáró újabb békeszerződés a trianoni békeszerződésben kijelölt, 1938 januári határokat rögzítette. Így szerepel szó szerint a párizsi békeszerződésben. Mindössze egyetlen apró módosítás volt, Csehszlovákia megkapott három falut Pozsony mellett.
Az ukránok pedig már léteztek a trianoni országcsonkítás után, de sem ők, sem más nemzetek a mai napig nem küzdöttek azért, hogy a mérhetetlenül igazságtalan trianoni határokat kiigazítsák. Miért kellene nekünk egy régóta magyarellenes, a kárpátaljai magyarságot felszámoló kijevi rezsimért és Ukrajnáért harcolnunk? Továbbá miért kell nekünk miattuk gazdasági károkat elszenvednünk? Mit nem értett ezen az LMP frakcióvezetője?
Ungár Péter pedig, ha vásári bohócokat keres, akkor nézzen szét a hatpárti koalíciójukban, akad ott elég sok jelentkező. Vagy egyszerűen csak nézzen tükörbe.
Már többször tettem fel kérdést, de egyszer sem kaptam választ. Tiktok oldalon kérdésemet sem találtam egy idő után. Nem is ez a lényeg. Tisztelem a munkáját és nagyon egyenes embernek tartom, ezért remélem ez csak azért fordult elő, mert nagyon sok kérdést tesznek fel önnek és az enyém elveszett valahol a sok üzenet közt.
Kérdésem az lenne, és egyben egy szörnyű esetet szeretnék elmesélni.
Anno tetszet Pécsen járni a lánc utcai gettóban. Akkoriban nagyon sürgette mindenki a gettó felszámolását. Annakidején ez jó ötletnek tűnt. Aztán a gettó eltűnt és a lakókat szétszórták a normális életet elő polgárok közt. Ennek lett egy szörnyű hátulütője, amit mi is elszenvedtünk. Ezek az emberek nem csak a primitív kultúrájukat hozták magukkal kertvárosba, mint például verekedés és lövöldözés, ami eddig nem volt ezen a környéken. De a igénytelenségüket is, mint például az ágyi poloska. Ennek sajnos mi is elszenvedői lettünk. Kettő kislányom van, mint tudom önnek is. Úgy hogy valamennyire biztos átérzi dühömet. Soha ilyen problémánk nem volt eddig. Nagyon komoly szinten igényes család vagyunk. És most össze vissza csipkedi gyermekeim ez a Bogár. Mindent ki kell dobálni. Nagyon nehéz eltüntetni ezt a rovart. Rovar irtás, butor csere stb. Körülbelül 400-500 ezer forint. Plusz a kellemetlenség. Az embert megpecsételik ezután. Párom már volt hogy sírva fakadt.
Megéri ez??
Nem lenne jobb, ha ott maradna mind a saját kis gettó környezetében??
Szaros ingatlanok megérnek ennyit, hogy családok életét tegye tönkre, csak hogy egy-kettő lakást megtisztítsunk ezektől??
És többen is panaszkodnak azóta ezen a környéken.
Kell akkor képeket is küldök.
Remélem végre választ kapok. Tovább...