Toroczkai László

Meghalt az édesapám. Váratlanul, csendben, szépen távozott erről a világról. A héten készült a Mi Hazánk ötödik születésnapjára, hiszen annak is alapító tagja volt, de már nem élte meg. Azt viszont még láthatta, ahogy begyalogoltunk az Országházba. Mindig ott állt mellettem minden harcban, a politikai utam során is, 27 éve, a MIÉP-től kezdődően. 2007-ben ügyvédként be tudott jutni hozzám a Gyorskocsi utcai fogdába, ahova Gyurcsányék zárattak egy kormányellenes tüntetés után. Neki is köszönhetem, hogy nem tudtak legyőzni, mert ügyvédként mindig, mindenhol sikeresen védelmezett. Nem lehetett neki könnyű a bírósági közegben, főleg 2006 és 2010 között, mégis büszkén vállalta, sőt hirdette, hogy Ő az én apám. Én is büszke vagyok rá. Nagyon jó ember volt. Egész életében, szegedi önkormányzati képviselőként is, mindig becsületes és tisztességes maradt. A pénz nem érdekelte, de hitt abban, hogy valami nagy dolgot fogunk csinálni a hazánk üdvére. Isten Veled, édesapám! Nyugodj békében! Emlékeinkben és az örökkévalóságban élsz tovább.