Toroczkai László

Két megtisztelő meghívást is kaptam ezen a héten. A világ leggazdagabb országai közé tartozó Egyesült Arab Emírségek és Katar nagykövetei is meghívtak a nemzeti ünnepnapjuk alkalmából rendezett összejövetelekre (itt éppen Őexc. Abdulla Falah Abdulla Nasser AL-DOSARI, Katar nagykövete mellett állok).

Ennek kapcsán alább néhány gondolat a Mi Hazánk külpolitikájáról, mert mi nem ködösítünk, nem leszünk senki szolgája, nem árulunk zsákbamacskát, nem beszélünk össze-vissza. Nekünk van világos, egyértelmű külpolitikai elképzelésünk. Anélkül ugyanis belpolitikát sem lehet ma már tervezni. Íme:

Mindenekelőtt, senki sem határozhatja meg nekünk, hogy kivel alakítunk ki politikai, gazdasági kapcsolatokat! Hála Istennek a világ ma már nem csak a versenyképesség és minden egyéb mutató szerint a világ más részeitől évek óta leszakadó Európai Unióból áll, végeláthatatlan lehetőség kínálkozik egy stabil, sokkal erősebb, szuverén magyar nemzetgazdaság számára partnereket találni valamennyi kontinensen. Nem fogadjuk el, hogy bárki gyarmatként kezelje hazánkat, ezért kizárólag egyetlen szempont alapján határozzuk meg külkapcsolatainkat, ez a szempont pedig, hogy mi Magyarország és a magyarok érdeke. Ha megéri Oroszországgal, Kínával, vagy akár Iránnal kereskedni, akkor tegyük, ahogy a hihetetlen fejlődést produkáló Öböl-menti országokkal, Dél-Amerikával vagy Afrikával is. De minden szerződést, megállapodást a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján kell megkötni, nem úgy, mint a legtöbb esetben ma is történik. Sem a nyugatiak, sem a keletiek gyarmata nem akarunk lenni! Nem vendégmunkásokra épülő akkumulátorgyárak, hanem a magyarok számára előnyös befektetések, és a magyar vállalkozások, a magyar ipar, a termelők, gazdák számára hasznos kereskedelmi partnerek kellenek. A távolságok mára lecsökkentek, ki kell használni az EU-n kívüli számos új lehetőséget a növekedésre! Persze mindennek előfeltétele egy független, erős magyar nemzetgazdaság megteremtése. Enélkül az Orbán-kormány "gazdasági semlegessége" semmi mást nem jelent, mint annyit, hogy a nyugati nagyvállalatok mellett a keleti globálcégek gyarmata is lehetünk. És van még egy nagyon fontos dolog: A bizalom. Ebből a szempontból a jelenlegi magyar kormány nem túl stabil partner, hiszen az irányvonalat, a politikai szövetségeseket néhányszor megváltoztatták már. Voltak a liberálglobalisták oldalán, most pedig éppen azt állítják, hogy "patrióták" lettek. Mi mindig, stabilan ugyanott álltunk, nem cserélgetünk ideológiákat.

Mi mindenhol, következetesen a békét támogatjuk. Nemcsak Ukrajnában, hanem a Közel-Keleten is.

Az Európai Unió brüsszeli, liberálglobalista politikáját kiszolgáló, a multinacionális nagyvállalatok, pénzemberek, bankok tenyeréből táplálkozó európai pártokkal, politikusokkal nincsen semmi dolgunk. Ennek az antidemokratikus bábszínháznak a néppártinak, szocialista-szociáldemokratának, konzervatívnak, liberálisnak nevezett változataival nem akarunk semmilyen kapcsolatot. Ők valójában ugyanazok, jól szemlélteti ezt, ahogy együtt tapsoltak Zelenszkijnek is, mert akiknek a tenyeréből esznek, azok ezt várják el tőlük. Velük nem parolázni akarunk, hanem le akarjuk őket váltani, küzdünk ellenük. Ezért hoztunk létre európai szövetségeseinkkel egy új pártcsaládot, egy új frakciót, a Szuverén Nemzetek Európáját az Európai Parlamentben.

Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, szurkoltunk egy Trump és Kennedy részvételével létrejövő új vezetésnek. Ahogy örültünk Elon Musk felébredésének, a közösségi médiában tapasztalható politikai cenzúra elleni harcának. Az X sokkal jobb hely lett vele. Rendkívül szimpatikus, ahogy Robert F. Kennedy Jr. nekiment a "big pharmának", a nagy gyógyszeripari lobbinak. Ugyanakkor nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy az USA-ban roppant hatalmat birtokolnak bizonyos pénzügyi-gazdasági körök, amelyek kezükben tartják a médiát, a kultúrát, és a befolyásuk az élet minden területére kiterjed. Donald Trump annyiban különbözik az elődeitől, hogy ő rá mert mutatni a "deep state"-re. De a világ számára ez még semmi különlegesen jót nem jelent, ő is ugyanúgy azt az amerikai globális politikát - és tetszik neki, vagy sem, ugyanazokat a pénzügyi-gazdasági köröket, az amerikai "elitet" - képviseli, amelyet már jól ismerünk, amely szereti uralni, és saját képére formálni a világot. Mi azonban hiszünk a csodákban, ezért szurkolunk az amerikai csodának is, mert azért ott van az a hihetetlen teljesítmény az USA mögött, amit a nagyrészt Európából érkező bevándorlók produkáltak az elmúlt néhány száz év alatt, amikor hangyaszorgalommal felépítettek egy hatalmas és erős országot. Sőt, a romlott amerikai uralkodó réteg mögött mi még látjuk azokat a kis közösségeket is, mint például a világ egyik leggyorsabban sokasodó, európai gyökerű népességét, a több szempontból szimpatikus amishokat is. Szurkolunk nekik is, hogy meg tudják őrizni az őseiktől örökölt, tiszta, zárt világukat egy olyan országban, amelynek már az alapjai sem tradíciókra, hanem a liberálglobalizmus ideológiai eredetére épültek.

A legjobb hír, hogy az egész világon hatalmas átalakulás zajlik, és távolodunk az egypólusú világrendtől. Nekünk, magyaroknak ez jó lehet. Persze csak akkor, ha olyan kormányunk lesz, amely sziklaszilárdan a magyarok érdekeiért fog dolgozni, amelynek van egy egyértelmű víziója Magyarország felemelkedése érdekében. Olyan vezetés, amely nem csupán a saját zsebét akarja tömni, amely megbízható, és amely nem akarja Magyarországot és a magyarokat valakiknek a rabszolgájává tenni.